Fascia. Manapság, aki a fájdalmai megszüntetésére keres lehetőségeket az interneten, nagy valószínűséggel találkozik ezzel a szóval. De mi az a fascia? Miért kell kezelni? Milyen tüneteket okozhat a fascia elváltozása? Hogyan lehet kezelni?
A fascia egy kötőszövet a bőr alatt, kollagénrostokból és elasztinból áll, stabilizálja az egyéb szöveteket, elválasztja egymástól az izomrostokat, funckionális izomláncokat, rögzíti a belső szerveket és átjárást biztosít az erek és idegek számára az izmok között. [1]
Egy olyan speciális rendszer, mely szerkezete hasonló a pókhálóhoz. Nem csak különálló burkolatok rendszere, hanem egy folyamatos, megszakítás nélküli háló, mely a lábujjaktól a fej tetejéig egységet alkot. Ennek tudatában a panaszok vizsgálata során a testre, mint egységre kell tekintenünk. A traumák, gyulladásos folyamatok, műtétek a fasciában elváltozásokat hozhatnak létre, melyek a különböző képalkotó vizsgálatok előtt rejtve maradhatnak.
A fasciát felépítő molekulák fizikai tulajdonságai
A fascia egyik fő alkotóeleme a kollagén, mely alfa láncokból felépülő, tripla-hélix szerkezettel rendelkezik. A legtöbb kollagén molekula 3 típusú aminosavat tartalmaz (glicin, prolin, hydroxyprolin), melyek összeállnak kollagén fibrillumokká, melyből kollagén szálak épülnek fel, ezeket a fasciában található fibroblastok állítják elő. A kollagénrostoknak köszönhető a fascia szilárdsága.
A kollagénrostok mellett a másik fő alkotóelem az elasztin. Terheletlen állapotban az elasztin molekulák rendezetlen, „tekeredett” állapotban vannak, mely terhelés hatására rendezettebb pozícióba kerülnek. Egy szövetnek minél nagyobb az elasztin tartalma, annál nagyobb a szövet szakadó nyúlása.
A fasciát anatómiai helye és funkciója alapján osztályozhatjuk felületes, mély és viscerális rétegekre.
A fascia legfelsőbb rétegét superficialis fasciának nevezzük, mely a bőr reticularis dermis rétegével keveredik. [2] Elsősorban laza, zsíros kötőszövetből áll, mely víz és zsír tárolására szolgál, a nyirokerek, vérerek, idegek védőpárnájaként funkcionál. [3]
Jelen van az arcon, a musculus sternocleidomastoideus felső részén, a nyak hátsó részén, a mellkas fölött. Ezeken kívül jelen van a szemhéjban, a fülben, a herezacskóban, a péniszben és a csiklóban. [4]
A viszkoelasztikus tulajdonságai miatt a súlygyarapodáshoz és súlyvesztéshez nagyon jól alkalmazkodik, eredeti állapotához visszatér.
A mély fascia egy réteg, vastag, rostos kötőszövet, mely körülveszi az egyes izmokat, izomrostokat, funckionális egységbe osztja azokat. Nyújthatóságát, rugalmasságát meghatározza az elasztinszálak mennyisége. [5]
Eredetileg avascularisnak tekintették, de későbbi kutatásokból kiderül, véredényekkel gazdagon ellátott [6], szenzoros receptorokkal rendelkező szövet. [7]
Pl.: Fascia lata, fascia cruris, fascia brachialis, plantaris fascia, fascia thoracolumbalis, Buck fascia (a hímvessző corpus cavernosumait és coprus spongiosumát elválasztja egymástól)
A visceralis fascia, a belső szervek rögzítésére, az üregekben történő felfüggesztésére szolgál. A szervek mindegyikét kettős réteg borítja, ezeket a rétegeket egy vékony serosus membrán választja el egymástól.
Az agyban található fascia a meninges, a szívben pericardia, a tüdőben pleura, a hasban peritoneum néven ismerhetők. [8]
Tulajdonságaiban különbözik a mély és felületes fasciától, a szervek felfüggesztő szerepe miatt kevésbé nyújtható, tónusát meg kell őriznie. Ha túlságosan laza, az a szervek prolapsusához vezethet (pl.: sérv), ha túlságosan merev, az a szervek megfelelő mozgását korlátozhatja. [9]
Fasciadisztorziók
A fasciának különböző elváltozásai alakulhatnak ki, melyeket fasciadisztorziónak nevezünk. A térben különböző irányú, mértékű disztorziókat más-más technikákkal kezelhetjük.
A disztorzió típusát el kell tudnunk különíteni, annak gesztikulációja, fájdalomleírása alapján.
Stephen Typaldos szerint a fasciának az alábbi disztorzióit különböztetjük meg:
- Triggerband
- Continuum disztorzió
- Cylinder disztorzió
- Herniás triggerpont
- Tektoniás fixáció
- Falt disztorzió
triggerband
Nagyon gyakran előforduló eset
Gyakori tünet a derék tájékáról induló, a comb hátsó részébe kisugárzó fájdalom. A tünetek lokalizációja miatt előfordulhat, hogy az S1-es ideggyök kompressziója okozza a panaszokat. Szakorvosi vizsgálat, MR kép alapján a diagnózis protrusio/hernia disci intervertebralis. A szakorvos elküldi a pácienst gyógytornára, fizikoterápiára, melyek sok esetben megoldják a problémát. Azonban, az esetek egy részében a tünetek nem változnak, akár romlanak is, ekkor kezdődnek a bonyodalmak. A páciens újra felkeresi a szakorvosát, újabb kezelések, injekciók, gyógyszerek, melyek a páciensek egy részének meghozzák a várva várt eredményt, azonban még mindig maradnak, akiknek a panaszaik nem enyhültek. A csalódott páciens az internetet próbálja megtalálni a megoldást. Az interneten lépten nyomon csodákat ígérő, magukat gyógyítóként beállító „szakember” kínálja a szolgáltatásait. Rengeteg kidobott idő és pénz után a páciens felkeres egy fasciaterápiával foglalkozó központot, ahol a több éve fennálló problémáját egy alapos betegvizsgálat és néhány kezelés alatt megszüntetik.
[1] Marieb, Elaine Nicpon; Hoehn, Katja (2007). Human anatomy & physiology. Pearson Education. p. 133. ISBN 978-0-321-37294-9.
[2] Committee on Anatomical Termi, Federative. Terminologia Anatomica: International Anatomical Terminology. Thieme Stuttgart. p. 33. ISBN 3-13-114361-4.
[3] Skandalakis, John E.; Skandalakis, P.N.; Skandalakis, L.J.; Skandalakis, J. (2002). Surgical Anatomy and Technique, 2nd Ed. Atlanta, GA: Springer. pp. 1–2. ISBN 0-387-98752-5.
[4] Skandalakis, John E.; Skandalakis, P.N.; Skandalakis, L.J.; Skandalakis, J. (2002). Surgical Anatomy and Technique, 2nd Ed. Atlanta, GA: Springer. pp. 1–2. ISBN 0-387-98752-5.
[5] Paoletti, Serge (2006). The Fasciae: Anatomy, Dysfunction & Treatment. Seattle, WA: Eastland Press. pp. 23–24. ISBN 0-939616-53-X.
[6] Stecco, Carla (2015). Functional Atlas of the Human Fascial System. Edinburgh, UK: Churchilll Livingstone Elsevier. p. 59. ISBN 978-0-7020-4430-4.
[7] Schleip, Robert (2003). „Fascial plasticity – a new neurobiological explanation: Part 1”. Journal of Bodywork and Movement Therapies. 7 (1): 11–9. doi:10.1016/S1360-8592(02)00067-0.
[8] Hedley, Gil (2005). The Integral Anatomy Series Vol. 3: Cranial and Visceral Fasciae (DVD). Integral Anatomy Productions. Retrieved 2006-07-17.
[9] Paoletti, Serge (2006). The Fasciae: Anatomy, Dysfunction & Treatment. Seattle, WA: Eastland Press. pp. 146–147. ISBN 0-939616-53-X.
