Bechterew-kór

A Bechterew-kór (más néven SPA: spondylitis ankylopoetica) olyan degeneratív betegség, mely elsősorban a gerincet támadja, a csigolyák közti ízületek gyulladásos állapotával, majd ezen ízületek elmeszesedésével, a végén pedig fokozódó mozgáskorlátozottsággal és a gerinc teljes elmerevedésével (bambusznádgerinccel) jár.

A Bechterew-kór az emberek körülbelül 0,2-0,4 százalékát érinti, a férfiaknál ötször gyakrabban fordul elő, elsősorban 20-45 éves kor körül (bár van korai és időskori formája is).

A kialakulásának oka nem teljesen egyértelmű, annyi biztos, hogy a HLA-B27 vér antigén jelenléte hajlamosító tényező. Autoimmun eredete nem bizonyított annak ellenére, hogy tünetei kóros immunműködés miatt alakulnak ki. Illetve arra sincs egyértelmű kutatás, hogy valamilyen fizikai trauma vagy külső tényező prediszponáló tényező lenne.

A Bechterew-kór tünetei

A tünetek általában 40 éves kor előtt jelentkezenek. Elsősorban derék, medence és hátfájdalommal kezdődik. Reggeli, hajnali órákban a páciens arra kel, hogy gyulladásos fájdalmat érez ezeken a területeken. A fájdalom jellegét tekintve változó intenzitású és erősségű szokott lenni. Nagyon nehéz diagnosztizálni a kezdeti fázisban, főleg a változatos tünetek miatt.

1Ahogy az ízületi felszínek a gyulladás következtében pusztulnak, az ízületek elcsontosodnak. A csigolyák kezdenek teljesen összenőni, széleiken csőrszerű kinövések (szindezmofiták) keletkeznek. Az összenövések a mellkas bordaízületeiben folytatódnak, ami fokozódó légzési elégtelenségben is megnyilvánul. A betegség lefolyása hullámzó. Tünetmentes, tünetszegény és fájdalmas szakaszok szabálytalan és kiszámíthatatlan időközökben követik egymást.

A betegség lefolyása nem egységes. Az életminőséget és életkilátásokat a betegség súlyosbodásának gyorsasága, valamint a kialakuló szövődmények határozzák meg.

A tünetek általában 40 éves kor előtt jelentkezenek. Elsősorban derék, medence és hátfájdalommal kezdődik. Reggeli, hajnali órákban a páciens arra kel, hogy gyulladásos fájdalmat érez ezeken a területeken. A fájdalom jellegét tekintve változó intenzitású és erősségű szokott lenni. Nagyon nehéz diagnosztizálni a kezdeti fázisban, főleg a változatos tünetek miatt.

1Ahogy az ízületi felszínek a gyulladás következtében pusztulnak, az ízületek elcsontosodnak. A csigolyák kezdenek teljesen összenőni, széleiken csőrszerű kinövések (szindezmofiták) keletkeznek. Az összenövések a mellkas bordaízületeiben folytatódnak, ami fokozódó légzési elégtelenségben is megnyilvánul. A betegség lefolyása hullámzó. Tünetmentes, tünetszegény és fájdalmas szakaszok szabálytalan és kiszámíthatatlan időközökben követik egymást.

A betegség lefolyása nem egységes. Az életminőséget és életkilátásokat a betegség súlyosbodásának gyorsasága, valamint a kialakuló szövődmények határozzák meg.

A betegség progressziójával az alábbi szövődményekre lehet számítani:

  • Járás- és állásnehézségek: Miután a csigolyák összecsontosodtak – kialakult a “bambusznádgerinc” -, a gerinc erősen előrehajlik, a beteg számára az egyszerű mozgások is nehezen kivitelezhetők az ízületek merevsége és egyensúlyi problémák miatt.
  • Nehézlégzés: Az elégtelen mellkastágulás miatt a belélegezhető levegő mennyisége korlátozott. Amennyiben a betegség a mellkast nem érinti, a beteg fizikai teljesítőképessége viszonylag jó, így a hétköznapi tevékenységek elvégzésére képes maradhat.
  • Szívbetegség: A kötőszöveti gyulladás olykor a szívbillentyűket sem kíméli. Bechterew-kórra jellemző az aortabillentyű elégtelensége. Másfelől a beszűkült tüdőkapacitás túlmunkát ró a jobb-kamrára. A jobbkamra izomzatának elfáradásával nagyvérköri keringési elégtelenség alakul ki. Ez a betegségcsoport a cor pulmonale (tüdő-szív), melyet bármilyen idült tüdőbetegség is képes kiváltani.
  • Tüdőbetegségek: Egyes betegeknél a folyamat a tüdő felső részeiben üregképződést eredményez, mely tüdőfertőzésekre hajlamosít. A legtipikusabb kórokozók a gombák. Ez az állapot leggyakrabban dohányzóknál alakul ki. A szív – és tüdőbetegségek jellemzően az után alakulnak ki, ahogy a gerincoszlop gyulladása megszűnik. Ez 20 évet is igénybe vehet.

Bechterew-kór kezelése

Az orvosi ellátás mellett, elengedhetetlen a rendszeres gyógytorna és a kiegészítő terápiás eljárások (masszázs, passzív mobilizálás, manuálterápia). Az aktív mozgás és passzív mobilizációs gyakorlatok nagyon hatásosan le tudják redukálni a fájdalom mértékét és idejét. Célunk, hogy mikor eljön a teljes elmerevedési fázis, a gerinc egyenes állapotban rögzüljön ne görnyedten.

Személyes tapasztalatom a Bechterewes páciensekkel, nagyon pozitív. Gyógytorna csak a terápia 50 százalékát teszi ki, a többit mindig manuálterápiával és különböző passzív mobilizációs technikákkal töltjük heti 1 alkalommal. Ez persze nem azt jelenti, hogy heti egy torna elég lenne, a házifeladatban kapott gyakorlatokat minden nap végzik, csak így van értelme a kezelésnek. Egyik nagyon kedves páciensemnél már a 2. héten elkezdtek a reggeli SI ízületi fájdalmak csökkenni és sokkal jobb lett a közérzete. Folyamatosan dolgozunk és egyre kevésbé érez fájdalmat, ha érez is kevesebb ideig, sokkal könnyebben tudja végezni a gyakorlatokat és nagyobb mozgástartományban mozog. Nem találtam olyan kutatást, ami egyértelműen leírja, hogy a manuálterápia hogyan is segít a Bechterewes pácienseken, viszont egyértelműen javulnak a tünetek, a mobilizációs technikák hatására.

Ezt a kórképet jelen pillanatban az orvostudomány még nem tudja gyógyítani, viszont ez nem azt jelenti, hogy nem lehet teljes értékű életet élni Bechterewesen. 

Folyamatos kezeléssel és kis odafigyeléssel egy igazán aktív és fájdalommentes életet élhetünk!

1 Dr. Tótok, Dr. Lázár: Az SPA-ról konferencia kiadvány, 1998, Zalakaros

Share on facebook
Legnépszerűbb
Együttműködés

KaToNa GYM

KaToNa Rehab a médiában

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük