A stretchinget, azaz az izmaink nyújtását elsősorban azért végezzük, hogy növelje a testünk mozgástartományát, fokozzuk az izomkoordinációt, és megakadályozzuk a mozgásszegény életmód, vagy az öregedés folyamata által kiváltott izomrövidüléseket. Ám emellett egy kutatással bizonyították, hogy az akutan, vagy hosszú távon végzett passzív nyújtó gyakorlatok számos kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) reakciót váltanak ki az emberi szervezetben. Különösen a nyújtás kezdeti szakaszában az érfalak mechanikus deformációja, az izmok afferens rostjainak stimulálása olyan folyamatokat indít el, amelyek perifériás vazodilatációt (értágulást), szívteljesítményfokozást, vérnyomásfokozódást, és az izmok vérkeringésének fokozódását okozza. Ez a megállapítás olyan gyógyszermentes kezelési lehetőséget adhat a szív és az érrendszer egészségének javítására és a betegségek kialakulásának kockázatának csökkentésére akár olyan embereknél is, akiknek nincs lehetőségük fokozottabb testmozgás elvégzésére. Tehát megelőzhetjük, vagy kezelhetjük a különböző szívbetegségeket, stroke-ot, vagy a cukorbetegséget.
A kutatás tehát bizonyította, hogy az akut nyújtás jelentős makro- és mikrocirkulációs hatást gyakorol, amely fokozza a véráramlást, valamint az oxigénellátást. Ezeknek a gyakorlatoknak hosszútávú gyakorlása tehát ígéretes módszer lehet az érfunkció javítására azáltal, hogy megkönnyítik az artériák tágulását, ezáltal csökkentik annak merevségét.
Kruse NT, Scheuermann BW. Sports Med. 2017 Aug 5.